Oedema
Az ödéma (más néven vizenyő v. vízkór; lat.:
oedema) a kapillárisok és szövetek közötti folyadékcsere
folyamatának zavarából adódó fokozott folyadékfelhalmozódás a szövetekben.
Fiziológiás oka lehet:
-a hidrosztatikai nyomás növekedése a kapillárisban
-az ozmózisnyomás csökkenése a kapillárisban
-a szövet ozmózisnyomásának növekedése
Az ödéma lehet ártalmatlan, időszakos dagadás, de akár súlyos,
életveszélyes elváltozás is
Az ödema megjelenés szerint lehet lokális vagy generalizált.
Az ún. lokalis ödémákra jellemző, hogy egy adott testrészen
helyezkednek el. Több formájuk különíthető el.
Lokális oedemák
Vénás eredetű oedema:
Kialakulhat mélyvénás thrombosis talaján, mélyvénás thrombosisra klasszikus esetben a rövid idő alatt,
előzmény nélkül kialakuló fájdalmas végtagduzzanat jellemző. Külső kompresszió
okozta vénaelzáródás esetén is megjelenhet oedema. Ilyet okozhat
megnagyobbodott nyirokcsomó, például a combhajlatban lévő nyirokcsomó
duzzanat, amely az azonos oldali alsó végtag vizenyősödéséhez vezethet.
Terhesség alatt gyakran alakul ki alsó végtagi duzzanat, ilyenkor a
növekvő méh okozza az elvezető vénák kompressziója révén a tüneteket.
Visszértágulat:
okozta vénás elfolyási nehezítettség esetén is kialakulhat lokális
ödéma. Az ödéma először a boka körül jelenik meg, majd a sípcsont felé húzódik.
Kezdetben a bőr normális szerkezetű és színű. A folyamat előrehaladtával azonban
kötőszövetes átalakulás indul. Ennek következtében barna pigmentáció, később
lábszárfekély alakul ki.
A visszeresség az egyik leggyakoribb egészségügyi probléma. Az
emberek több mint felét érinti élete folyamán valamilyen formában. A magyar
nyelv nem tesz különbséget az egészséges és a beteg visszér között. Az orvosi
megnevezése a kórosan kitágult visszereknek: varicositas. A visszerek (véna) a
keringés azon erei, melyek a nyirokerekkel együtt a vért és a keringő
folyadékot visszajuttatják a szívbe. Ezért is nevezzük visszérnek, mert vissza
ér, vagyis a vért visszafelé szállító ér. A hétköznapokban visszerességről
akkor beszélünk, amikor a visszér abnormális, egyenetlen módon kitágul.
Lipooedema:
azaz a zsírödéma a zsír bőr alatti kóros felhalmozódása, ami a
végtagokon alakul ki. Leggyakrabban az alsó testrészeken, a comb térd körüli
részén, és a boka és a lábikra között alakul ki.
Előfordulása nőknél jóval gyakoribb. Bár nyirokpangáshoz hasonlónak
tűnik, ez más megbetegedés.
Általában szimmetrikusan érinti a végtagokat. A láb alsó része és a
bokák elvesztik normális alakjukat. A lábak duzzadtak, és fájdalmasak lehetnek.
Nyomásra az ujj benyomat nem marad meg. A bőr a lábon normálisnak néz ki, de
puha, ami azért lehetséges, mert az alatta lévő szövet zsírgyülem. A lipos
latin szó jelentése zsír, tehát a lipoödéma magyar megfelelője: zsírödéma.
Fontos tisztáznunk, hogy a zsírsejtek kóros burjánzásával járó megbetegedés nem
összetévesztendő az obesitassal azaz az elhízással.
Lymphoedema (nyiroködéma):
a nyirokrendszer veleszületett vagy szerzett károsodásának talaján
kialakuló lokális vizenyő. A károsodott nyirokrendszer a szövetekből nem tudja
elszállítani a nyirokköteles folyadékot, az felszaporodva helyi duzzanatot
okoz. A nyiroködémára jellemző a kéz- és lábujjak hurkaszerű megvastagodása, a
kézhát, lábhát cipószerű duzzanata, az ujjak tövében, csuklónál, bokánál mély,
úgynevezett csecsemőráncok kialakulása. Jellegzetes a kagyló alakban hajlott
köröm, a narancsbőr tünet, illetve
a lábujjak lábháti felszínén kialakuló szemölcsös-durva bőr (papillomatózis).A
vizenyős terület felett a bőr színe kezdetben normális vagy kissé sápadt,
később szürkés színűvé válik. Jellegzetes diagnosztikus tünet, mikor a lábujjak
felett a bőr nem emelhető redőbe (Stemmer-jel).
Gyulladásos oedema:
fertőzések, gennyedések közelében kialakuló vizenyő. Ebben az esetben az ödéma vérbő, meleg tapintatú és fájdalmas.
fertőzések, gennyedések közelében kialakuló vizenyő. Ebben az esetben az ödéma vérbő, meleg tapintatú és fájdalmas.
Öröklődő angio oedema:
egy enzim működésének zavarára vezethető vissza. Az ödéma ebben az esetben leggyakrabban a végtagokon, arcon, a nemi szervek környékén jelenik meg. A vizenyősödés változó intenzitással és gyakorisággal jelentkezik, spontán megszűnik. Kialakulhat ödéma a gégében is, amely súlyos, életveszélyes állapotot idézhet elő a légzés nehezítettsége révén.
egy enzim működésének zavarára vezethető vissza. Az ödéma ebben az esetben leggyakrabban a végtagokon, arcon, a nemi szervek környékén jelenik meg. A vizenyősödés változó intenzitással és gyakorisággal jelentkezik, spontán megszűnik. Kialakulhat ödéma a gégében is, amely súlyos, életveszélyes állapotot idézhet elő a légzés nehezítettsége révén.
Generalizált oedemák
A generalizált oedemák négy ismert ok alapján osztályozhatók:
cardialis oedema, renalis oedema, hepaticus oedema, hypoproteinaemiás oedema. A
generalizált oedemák szimmetrikus elhelyezkedésűek. Az oedema mindkét testfélen
egyszerre és közel azonos mértékben jelenik meg. Megtalálhatók az alapbetegség
klinikai és laboratóriumi tünetei. Belgyógyászati irányelvek szerint
kezelendők.
Kardialis oedema:
szívelégtelenség előrehaladott stádiumaiban jelenik meg. Megdagadnak a
bokák, alszárak, súlyosabb esetben akár a teljes alsó végtag. Ödéma alakulhat
ki a májban, a tüdőben, sőt a gyomor-és bélrendszer szöveteiben is. Mindez
egyrészt emésztési zavarhoz, étvágytalansághoz, fogyáshoz vezethet. A tüdőben
felszaporodó vizenyő pedig nehézlégzést okozhat, amennyiben hirtelen alakul ki
halált is okozhat.
Renalis oedema :
elégtelen veseműködés esetén lép fel. Veseeredet esetén leginkább az
alszárakon, az arcon jelenik meg a vizenyősödés.
Hepaticus oedema:
májbetegség esetén is kialakulhat vizenyősödés.
Hypoproteinaemiás oedema:
csökkent fehérjetermelés, illetve csökkent fehérjefelszívódás esetén
kialakuló ödéma. A fehérjetermelés csökken májelégtelenség esetén, a
fehérjék felszívódásának csökkenése pedig kialakulhat pl. gyulladásos
bélbetegségekben (pl: Crohn-betegség), lisztérzékenység esetén.
