Oedema

Oedema

Az ödéma (más néven vizenyő v. vízkór; lat.: oedema) a kapillárisok és szövetek közötti folyadékcsere folyamatának zavarából adódó fokozott folyadékfelhalmozódás a szövetekben.

Fiziológiás oka lehet:

-a hidrosztatikai nyomás növekedése a kapillárisban

-az ozmózisnyomás csökkenése a kapillárisban

-a szövet ozmózisnyomásának növekedése

Az ödéma lehet ártalmatlan, időszakos dagadás, de akár súlyos, életveszélyes elváltozás is

Az ödema megjelenés szerint lehet lokális vagy generalizált.

Az ún. lokalis ödémákra jellemző, hogy egy adott testrészen helyezkednek el. Több formájuk különíthető el. 

Lokális oedemák

Vénás eredetű oedema:

Kialakulhat mélyvénás thrombosis talaján, mélyvénás thrombosisra klasszikus esetben a rövid idő alatt, előzmény nélkül kialakuló fájdalmas végtagduzzanat jellemző. Külső kompresszió okozta vénaelzáródás esetén is megjelenhet oedema. Ilyet okozhat megnagyobbodott nyirokcsomó, például a combhajlatban lévő nyirokcsomó duzzanat, amely az azonos oldali alsó végtag vizenyősödéséhez vezethet.

Terhesség alatt gyakran alakul ki alsó végtagi duzzanat, ilyenkor a növekvő méh okozza az elvezető vénák kompressziója révén a tüneteket.

Visszértágulat:

okozta vénás elfolyási nehezítettség esetén is kialakulhat lokális ödéma. Az ödéma először a boka körül jelenik meg, majd a sípcsont felé húzódik. Kezdetben a bőr normális szerkezetű és színű. A folyamat előrehaladtával azonban kötőszövetes átalakulás indul. Ennek következtében barna pigmentáció, később lábszárfekély alakul ki.

A  visszeresség az egyik leggyakoribb egészségügyi probléma. Az emberek több mint felét érinti élete folyamán valamilyen formában. A magyar nyelv nem tesz különbséget az egészséges és a beteg visszér között. Az orvosi megnevezése a kórosan kitágult visszereknek: varicositas. A visszerek (véna) a keringés azon erei, melyek a nyirokerekkel együtt a vért és a keringő folyadékot visszajuttatják a szívbe. Ezért is nevezzük visszérnek, mert vissza ér, vagyis a vért visszafelé szállító ér. A hétköznapokban visszerességről akkor beszélünk, amikor a visszér abnormális, egyenetlen módon kitágul. 

Lipooedema:

azaz a zsírödéma a zsír bőr alatti kóros felhalmozódása, ami a végtagokon alakul ki. Leggyakrabban az alsó testrészeken, a comb térd körüli részén, és a boka és a lábikra között alakul ki.

Előfordulása nőknél jóval gyakoribb. Bár nyirokpangáshoz hasonlónak tűnik, ez más megbetegedés.

Általában szimmetrikusan érinti a végtagokat. A láb alsó része és a bokák elvesztik normális alakjukat. A lábak duzzadtak, és fájdalmasak lehetnek. Nyomásra az ujj benyomat nem marad meg. A bőr a lábon normálisnak néz ki, de puha, ami azért lehetséges, mert az alatta lévő szövet zsírgyülem. A lipos latin szó jelentése zsír, tehát a lipoödéma magyar megfelelője: zsírödéma. Fontos tisztáznunk, hogy a zsírsejtek kóros burjánzásával járó megbetegedés nem összetévesztendő az obesitassal azaz az elhízással.

Lymphoedema (nyiroködéma):

a nyirokrendszer veleszületett vagy szerzett károsodásának talaján kialakuló lokális vizenyő. A károsodott nyirokrendszer a szövetekből nem tudja elszállítani a nyirokköteles folyadékot, az felszaporodva helyi duzzanatot okoz. A nyiroködémára jellemző a kéz- és lábujjak hurkaszerű megvastagodása, a kézhát, lábhát cipószerű duzzanata, az ujjak tövében, csuklónál, bokánál mély, úgynevezett csecsemőráncok kialakulása. Jellegzetes a kagyló alakban hajlott köröm, a narancsbőr tünet, illetve a lábujjak lábháti felszínén kialakuló szemölcsös-durva bőr (papillomatózis).A vizenyős terület felett a bőr színe kezdetben normális vagy kissé sápadt, később szürkés színűvé válik. Jellegzetes diagnosztikus tünet, mikor a lábujjak felett a bőr nem emelhető redőbe (Stemmer-jel).

Gyulladásos oedema:
fertőzések, gennyedések közelében kialakuló vizenyő. Ebben az esetben az ödéma vérbő, meleg tapintatú és fájdalmas.

Öröklődő angio oedema:
egy enzim működésének zavarára vezethető vissza. Az ödéma ebben az esetben leggyakrabban a végtagokon, arcon, a nemi szervek környékén jelenik meg. A vizenyősödés változó intenzitással és gyakorisággal jelentkezik, spontán megszűnik. Kialakulhat ödéma a gégében is, amely súlyos, életveszélyes állapotot idézhet elő a légzés nehezítettsége révén.

Generalizált oedemák

A generalizált oedemák négy ismert ok alapján osztályozhatók: cardialis oedema, renalis oedema, hepaticus oedema, hypoproteinaemiás oedema. A generalizált oedemák szimmetrikus elhelyezkedésűek. Az oedema mindkét testfélen egyszerre és közel azonos mértékben jelenik meg. Megtalálhatók az alapbetegség klinikai és laboratóriumi tünetei. Belgyógyászati irányelvek szerint kezelendők.

Kardialis oedema: 

szívelégtelenség előrehaladott stádiumaiban jelenik meg. Megdagadnak a bokák, alszárak, súlyosabb esetben akár a teljes alsó végtag. Ödéma alakulhat ki a májban, a tüdőben, sőt a gyomor-és bélrendszer szöveteiben is. Mindez egyrészt emésztési zavarhoz, étvágytalansághoz, fogyáshoz vezethet. A tüdőben felszaporodó vizenyő pedig nehézlégzést okozhat, amennyiben hirtelen alakul ki halált is okozhat.

Renalis oedema : 

elégtelen veseműködés esetén lép fel. Veseeredet esetén leginkább az alszárakon, az arcon jelenik meg a vizenyősödés.

Hepaticus oedema: 

májbetegség esetén is kialakulhat vizenyősödés.

Hypoproteinaemiás oedema: 

csökkent fehérjetermelés, illetve csökkent fehérjefelszívódás esetén kialakuló ödéma. A fehérjetermelés csökken májelégtelenség esetén, a fehérjék felszívódásának csökkenése pedig kialakulhat pl. gyulladásos bélbetegségekben (pl: Crohn-betegség), lisztérzékenység esetén.

Cellulit és cellulitisz

Cellulit és cellulitisz

A cellulit a bőr alatti kötőszövetek kocsonyásodása, göröngyös, hepe-hupás lerakódás.

Amikor a máj nem tudja az ösztogént megfelelően semlegesíteni, kiüríteni, megváltozik a bőr alatti laza rostos kötőszövet állománya, ez elősegíti a víz és a só visszatartását és a zsír lerakódását a bőr alatti kötőszövetekben.

A narancsbőrt ( megnevezése onnan ered, hogy látszatra az érintett területet borító bőr- különösen két ujj közé fogva, úgy néz ki mint a narancs külső héja) több tényező okozza:

                - egészségtelen életmód

                - nem megfelelő tápanyagbevitel (cukor- és zsírfogyasztás)

                - nem megfelelő minőségű és mennyiségű folyadékbevitel

                - rossz nyirokkeringés

                - rossz anyagcsere

               

Azokon a területeken ahol a cellulit látható rossz a bőr szöveteinek a vér-, és nyirokkeringése, ezáltal lassabb az anyagcseréje. Általában a belek renyhén mükődnek a tápanyagszegény és nem megfelelő táplálékbevitel miatt.

A belekben megrekedt tápanyagok károsító anyagokat eredményeznek és mivel ezek nem ürülnek ki elég gyorsan a vastagbélből a salakanyagokat nagy mennyiségben tárolni képes kötőszövet tárolja.

A sejtek közt rekedt só, víz, zsír (salakanyagok) és a nem megfelelő nyirokkeringés a kötőszövet elváltozásait okozza.

A méreganyagok felhalmozódása nem feltétlen függ össze túlsúlyproblémával!

A cellulittől megszabadulni életmód változtatással lehetséges.

Figyelnünk kell:

-          a tápanyagok minőségére és mennyiségére

-          bevitt folyadék minőségére és mennyiségére

-          anyagcsere normalizálására

-          nyirokkeringés normalizálására

Ha a területet elhanyagoljuk akkor bekövetkezhet az állapot romlása: a fájdalmas cellulitisz, ami kötőszöveti gyulladás.

A férfiaknál a cellulit, cellulitisz igen ritkán jelentkezik, hiszen az ösztrogén szintjük alacsonyabb és a kötőszöveti rostjaikban a kollagén és elasztin rostok hálós szerkezetében eltérések találhatók.

( A férfiak kötőszövete trapéz alakú, a nőké téglalap, ez enyhébb kötéssel kisebb szöveti ellenállást biztosít.)

Külsőleg alkalmazható anyagcsere-, nyirok-, vérkeringés fokozó hatóanyagok, gátolják a vénás pangást:

                - mély tengeri algák, jód tartalmú algák

                - koffein

                - gyömbér

                - fahéj

                - L-carnitin

                - aloe vera

                - ginseng

                - ginkgo biloba

                - rozmaring

                - cickafark

                - homoktövis

                - borsmenta

                - levendula

                - citrusfélék

                - eukaliptusz

                - hyaluronsav

                - paprika

                - A-, C-, E-, F-, D-, K-, P- vitaminok

Belsőleg alkalmazhatók:

-          csalán

-          zsurló

-          szűztea

-          articsóka

-          L-carnitin

-          lenmag

-          mályva

-          gyömbér

-          fahéj

-          foghagyma

-          spárga

-          algák    

-          koffein

-          cayenne bors

                -      zöldtea

Klinikai kezelései:

-          Rádiófrekvenciás kezelés

-          Manuális nyirokkeringés fokozó masszázs technikák
-          Gépi nyirokkeringés fokozás: Impress nyomásterápia

Nyirok hálózat

A nyirokrendszer és feladatai

Nyirokrendszer


A szervezet harmadik keringési rendszere a nyirokrendszer. Minden szervnek a verőér és a visszérkeringésen kívül nyirokeringése is van. A nyirokrendszer nyirokerekből , nyirokcsomókból és nyirokszervekből épül fel. Ahhoz, hogy az immunrendszer hatékonyan eltudja látni feladatát a végrehajtósejtjeinek, a fehérvérsejteknek a test minden egyes pontjára el kell jutnia.

A vérerekben keringő fehérvérsejtek képesek az erek falain átlépni és a sejtközötti térbe jutni, ahol részt vesznek a sejtközötti (szövetközti) folyadék összetételébenA szövetközti térben kesztyűujjszerű vak tasakként kezdődnek az egyrétegű endothelsejtfallal (egy speciális hámsejt) körülvett nyirokhajszálerek (nyirokkapilláris). A nyirokhajszálerekből nagyobb nyirokerek szedődnek össze (vasa lymphatica). A mélyen húzódó nyirokerek a nagyobb mély érkötegekhez csatolva, a felszíniek pedig a bőr alatt a vénáktól függetlenül haladnak. Falszerkezetük a vénákéra hasonlít endothel, belhártya (intima), simaizomréteg (media) , és kötőszövet (adventitia). Ezek endothelsejtjei könnyen átengedik a nagy molekulákat is (pl. fehérjék, és a kolloidálisnál nagyobb részecskék). A kapillárisba fel nem vett fölösleges sejtközötti folyadékot a nyirokhajszálerek vezetik el. Ezek kevés kivétellel (pl. központi idegrendszer) szinte minden szövetben előforduló endothelcső-hálózatok. A kapillárisok fokozatosan nagyobbodó nyirokerekbe szedődnek össze (vasa lymphatica). A nyirokhajszálereket laza rostos kötőszövet veszi körül.A nyirokerek az egész szervezetet behálózzák, párhuzamosan futnak a vénákkal és a nyirokfolyadékot a szív felé szállítják. Végül a mellkasi fő nyirokvezetéken keresztül torkollnak a szív közelében lévő mellkasi vénába. Így kerül vissza a nyirokfolyadék a vérkeringésbe.

Minden testtájéknak, szervnek, szervrészletnek megvannak a maga regionális nyirokcsomói, melyek sorba kapcsolva akár 3-szor, 4-szer is megszűrik a nyirkot, amíg az a fő nyiroktörzsekhez ér, amelyek a mellvezeték (ductus thoracicus) és a jobboldali fő nyiroktözs (truncus lymphaticus dexter) a vénás rendszer speciálisan alacsony nyomású pontjára a belső nyaki véna (vena jugularis interna) és a kulcscsont alatti véna (vena subclavia) összeömléséhez (angulus venosus) vezetik azt. Tehát a szövetnedv visszakerül a vérkeringésbe.

A nyirokszervekhez tartoznak a mandulák (tonsilla), a csecsemőmirigy (thymus), a nyirokcsomók, (nodus lymphaticus), a lép (lien), a belek összekapcsolódott és magányos nyiroktüszői (folliculi aggregati és solitarii), a féregnyúlvány (appendix) és a nyirokerek (vasa lymphatica). A szövetekbe jutó koromszemcsék vagy például Streptococcusok a nyirokerek útján bejutnak a nyirokcsomókba és ott le is rakódnak; miután a nagy falósejtek (macrophagok), (a fehérvérsejtek egy fajtája) bekebelezték (phagocytálták) a kolloidálisnál nagyobb részecskét, bevándorolnak a nyirokerekbe, és a nyirokárammal sodródnak tovább. Normális körülmények között is nagyon kevés, de főleg gyulladásos állapotban jutnak be kolloidális anyagok (főként fehérjék) a sejtek közti térbe. Ezek elszállítása a nyirokérrendszer feladata (és nem a vérkapillárisoké). Míg a nyirokcsomók a nyirokkeringésbe iktatott szűrők, a lép a vérkeringésbe iktatott szűrő. Ezen túlmenően a nyirokszerveknek alapvető szerepe van az ellenanyagok által közvetített (humorális) és a sejtes; (celluláris) (főleg T-lymphocyták által közvetített) immunitásban.

A nyirokrendszer feladata tehát azoknak a sejteknek, nagy molekulájú anyagoknak ( fehérje, zsír méreganyagok, baktériumok, salakanyagok ) a keringésbe való visszajuttatása, melyek méretükből adódóan nem képesek a keringésbe való direkt visszalépésre. Táplálási és hulladékeltakarítási feladatokat is ellát. Fő tevékenysége, hogy a fehérvérsejteket szállítja és tárolja.

A nyirokrendszer tehát létfontosságú szerepet játszik a szervezet védekező rendszerében!

A sejtek anyagcseréje során keletkező vagy leadott víz egy része a sejtek közötti térből nem tud közvetlenül visszajutni a vérpályába, ezen szövetnedvet (nyirok) a nyirokrendszer- nyirokhajszálerek, nyirokerek és nyiroktörzsek-szállítja el a nyirokcsomókon, mint szűrőberendezéseken keresztül a vivőeres rendszerbe. A nyirok nem más, mint szövetközti folyadék, azaz víz, illetve benne oldott ásványi anyagok és gázok. Az egész test nyiroktermelése kb. 3 l/nap. Kiemelt jelentősége van a nyirokrendszernek kóros esetekben a nyirokpangás kialakulásában, illetve a rosszindulatú daganatos betegségek, illetve gyulladások terjedésében.

Összegezve a nyirokrendszer legfontosabb feladatai:

- sejtközötti (szövetközti) folyadék visszajuttatása a szívbe;

- testidegen anyagok elleni védekezés;

- lipidek szállítása

(A lép az egyetlen szervünk, amelybe nyirok erek nem lépnek be. Feladata a vérben lévő idegen anyagok kiszűrése, valamint az elöregedő vérsejtek bontása.)

A nyirokrendszer betegségei

A nyirokrendszer legközönségesebb és legfontosabb zavara a vizenyő (ödéma), amelyben rendellenes mennyiségben felgyülemlik a szövetközti folyadék, például a szövetközti térben felszaporodó nátriumionok miatt. Ezenkívül kialakulhat heveny (akut) nyirokérgyulladás (lymphangitis), amit leggyakrabban A-csoportú (streptococcusok) okoznak. A nyirokutak el is záródhatnak (lymphoedema) gyulladást követő hegesedés, rosszindulatú daganat (carcinoma) miatt. Ha az ödéma tartósan fennáll, a kötőszövet felszaporodását (fibrosist) okoz, ami narancshéj-szerű bőrnek látszik, ez pedig egy tumor-áttét (metastasis) nyirokutakon való terjedését feltételezi. A nyirokszövetből (illetve a nyirokrendszer sejtjeinek előalakjaiból) kiinduló daganatok a (lymphomák), melyeket 2 csoportra osztanak: Hodgkin-kór (Hodgkin-lymphoma), és (non-Hodgkin-lymphomák), mindkét csoportba eső tumorok rosszindulatúak.

A nyirok keringés fokozására kiválóan alkalmasak az alábbi kezelések:

-          Nyomásterápia

-          Manuális nyirok masszázsok

-          Passziv izomstimuláció (nyirok program)

Nyomásterápia

Nyomásterápiás kezelés

A nyomásterápia, más néven nyirokmasszázs célja, hogy a nyirokrendszer zavarai következtében a szövetekben felgyülemlett vizet, méreganyagokat eltávolítsák, megszüntessék a duzzanatokat és fokozzák a keringést. A kezelés a sűrített levegő általi masszázson alapul. A kezelendő végtag vagy annak egy része egy minden mérethez megfelelő kétfalú csizmába és övbe kerül, ezek elkülönülő pneumatikus kamrákra osztottak, amelyekbe levegőt pumpál a készülék, ezáltal stimulálja a vénás- és nyirokkeringést.

A kezelések nem csupán az adott problémájának megfelelően (pl. ödéma, reuma, cellulitisz, stb.) optimalizálhatóak, de minden kezelés alkalmával az egyén saját aktuális vérnyomás értékeihez állíthatóak be a paraméterek.

A kezelés nem jár fájdalommal, sőt kifejezetten kellemes, lágy, relaxációs élményt nyújt. Egy kényelmes ágyra fekve a vendégre felhelyezik a „csizmát” mely teljesen befedi a lábakat, a combot, a hasat és a feneket, majd elindítja a programot. A kezelés programtól, problémától függően 30-50 percig tarthat.

Milyen esetekben ajánlott a kezelés?

• Nyirokpangás esetén, mert stimulálja a vénás- és nyirokkeringést
• Visszerek kialakulásának megelőzésére, de még a tünetek jelenlétekor is (nehéz, fáradt lábak, ödéma és folyadék megtartás, stb.) hatásos
• Nyirok- és vénás ödéma kezelésére
• Műtétet követő ödéma és poszt-traumatikus ödéma esetén
• Cellulit és elhízás kezelése (a test átformálása és feszesítése)
• A bőr tápanyag ellátásának javítására, a bőrrugalmasság növelésére
• Szülés utáni kezelésként, a szövetek rugalmasságának helyreállítására
• Trombózis és ágyhoz kötöttség megelőzésére
• Kozmetikai műtétek után kimagasló mértékben segíti a terület normális keringésének helyreállítását. Zsírleszívás után elengedhetetlen.
• A szervezet általános méregtelenítésére
• Reumatikus panaszok enyhítésére
• Megszünteti a nyirokcsomók akadályoztatását
• Visszerek megelőzése
• Trombózis megelőzése (ágyhoz kötött betegeknél)
• Fogyókúra hatásfokának növelése
• Helyi zsírlerakódások kezelése
• Immunerősítés
• Fájdalomcsillapító és relaxációs hatás

Ellenjavallatok:

• Vese- és szívelégtelenség
• Magas vérnyomás (csak gyógyszerrel kontrollált magas vérnyomású vendég kezelhető)
• Trombózis veszélye
• Láz
• Fertőző, gyulladásos betegségek

Szőrnövési rendellenességek

Szőrnövési rendellenességről akkor beszélünk ha a lanugószálak színe sötétté válik, vastagsága, hossza a normálistól eltér. A szőrnövési rendellenességek tágabb értelemben, hajrendellenességek is. Ekkor a hajszálat létrehozó mátrix sejtek osztódása lelassul vagy megszűnik, vagy a hajszál szerkezetében történik változás.

A szőrnövekedési rendellenességeket két nagy csoportba osztjuk.
I.    a lanugószálak változásaiból származó rendellenességek
II.  a hajrendellenességek

Ha a lanugószálak színe, vastagsága, hosszúsága megváltozik, akkor ezek a szőrszálak hasonlókká válhatnak a nemi szőrzethez. Különösen szembetűnő a lanugószálak megváltozása az arcon és a végtagokon. E változások szembetűnőek a pubertásban, valamint a klimax idején.

A piheszőrzet megerősödése azonban a pubertásban és a klimaxban különböző. A pubertásban a lanugószálak hossza és színe változik, a klimaxban a szőrszál merevvé, vastaggá válik. A pubertásban a lanugószálak nagy mennyiségben jelennek meg, általában csak a végtagokon. A klimaxban a megerősödött szőrszálak mennyisége kevesebb, mint a pubertáskorban, inkább az arcon fordulnak elő, a bajusz, szakáll formájában. 

A pubertáskori szőrnövési rendellenességek leggyakrabban csak átmeneti jellegű, a klimaxban vagy a felnőttkorban jelentkező szőrnövési rendellenességek állandónak tekinthető.A lanugószálak átalakulását a szervezet hormonegyensúlyának felborulása idézi elő, de szerepet játszhatnak a kozmetikai rendellenességek kialakulásában külső okok, valamint öröklött hajlam is. Fontos, hogy tisztában legyünk a lanugószálak megerősödését kiváltó külső, belső öröklött tényezőkkel.  

A pubertáskori szőrnövekedési rendellenességek múló voltuk miatt csak a szőrszálak színtelenítésével kezelhetők. Egyéb kezelési eljárások csak súlyosbítanák vagy állandóvá tehetnék az elváltozást.A pubertáskori szőrnövési rendellenesség csak akkor tekinthető véglegesnek, ha a köldök alatt  függőleges vonalban vékonyabb vagy szélesebb csíkban megerősödött szőrszálak jelennek meg.

Külső tényezők	Belső tényezők	Öröklött tényezők
A napfény, a szolárium ibolyántúli sugarai. Hormon hatású gyógyszerek, amelyek nemi hormonokat tartalmaznak; hormon hatású, sejtosztódást segítő kozmetikumok, pl: palcentás készítmények. Mechanikai hatások, pl: borotválás, lehúzható peelingek gyakori alkalmazása. Helytelen szőrtelenítő kozmetikumok alkalmazása	Hím jellegű hormonok felszaporodása a szervezetben, amely a mellékvesekéreg fokozott működésének, a progeszteron túlsúlyba jutásának következménye, terhesség	-

Szőrtelenítési eljárások:

- borotválás
- gyantázás
- epilálás
- kémiai szőrtelenítő krémek használata

Tartós szőrtelenítési eljárások:
- lézeres kezelés
- villanófényes kezelés

Fénysugarak-, napozószerek fajtái

Fénysugarak fajtái:

A Napból érkező sugárzás különböző hullámhosszúságú (különböző színű és energiájú) sugarakat tartalmazó

elektromágneses sugárzás. A hullámhossz és az energiatartomány fordított arányosságban állnak egymással.

• Infravörös: 800nm - 1mm

• Látható fény: 400 - 800nm

- vörös

- narancs

- sárga

- zöld

- kék

- ibolya

   (prizma, vízcsepp bontjaà szivárvány)

• Ulraibolya 200-400nm

• Ionizáló sugárzások: Röntgensugarak

Gamma sugarak

Természetes fény tulajdonságai

- a fény: egy anyagi és egy hullámtermészetű jelenség

- 12%-át adják a látható fénysugarak az optikai sugárzásnak

- hullámhossztartománya: 400-800nm, közepes energiájú sugarak

- kémiai folyamatokat, fotoreakciókat képesek beindítani

- a fehér fény prizmával komponenseire bontható (ez a látható fény spektruma)

Hősugarak és hatásai

- infravörös: - közeli IR-A

                       - közép IR-B

                       - távoli IR-C

- infrasugárzás= hősugárzás

- láthatatlan

- melegítő sugár: átmelegíti a sejteket, szöveteket, felgyorsul az anyagcsere, pórusok kitágulnak

- könnyebben bejutnak a hatóanyagok

- verejtékezés

Hatásai:- felmelegítik a bőr szöveteit

- bőrpírt idéz elő

- anyagcsere fokozó

- javítja az izmok vérellátását

- kitágítja az ereket, pórusokat

- fokozza a vérkeringést

- lazítja a kötőszövetet

- fájdalomcsillapító

- hatóanyagok könnyebben, gyorsabban felszívódnak

- verejtékfokozó

- bőrpuhító

- hámsejtek leválását elősegíti

Ibolyántúli sugarak és hatásai

- az optikai sugárzás 8%-át teszik ki

- kis hullámhosszú, nagy energiájú sugarak

- a szervezet működését befolyásolják, különböző kémiai folyamatokat indítanak be, ezért kémiai sugaraknak is nevezik őket

Ultraibolya sugárzás UV-A:

- 400-315 nm között

- ez a sugárzás jut a legmélyebbre a bőrbe (irha-bőralja)

- legkíméletesebb

- direkt barnít (a már meglévő melanin sötétedik)

- öregít, de nem okoz gyulladást

- növeli a bőrrák kialakulásának esélyeit

- felerősíti az UV-B sugarak hatását

Ultraibolya sugárzás UV-B

- 315- 280 nm

- irha felszínéig hatol

- gyulladáskeltő, bőrpírt okoz

- kitágítja az irha szubpapilláris érhálózatának kapillárisait

- rákkeltő

- indirekt pigmentképzők

- serkenti a melanin képződését a melanocitákban

Ultraibolya sugárzás UV-C:

- 280-200 nm

- felületi fertőtlenítő (UV-box)

- felszínig hatol

- legagresszívabb

- elpusztítja az élő sejteket, csíraölő hatás

- rákkeltő

UV általános hatásai:- vitaminképző hatás (ergoszterinből D₃ –vitamin képződik)

- fertőtlenítő, csíraölő

- fokozza a pigmentképződést

- növeli a szervezet védekezőképességét

UV helyi hatása:- erithéma 2-6 óra múlva

  - bőr erei kitágulnak

  - a bőrpír 24-48 óra múlva elmúlik

  - túladagolás bőrgyulladáshoz vezet

A helyes napozás szabályai:

1. Fokozatosság elve (hozzá kell szoktatni a bőrt a fokozódó UV-hoz),

2. Időkorlát betartása (11 és 15 óra között ne menjünk ki a napra),

3. Mértékletesség elve (1,5-2 óránál többet ne tartózkodjunk a napon).

Ezen kívül fontos még, hogy tiszta bőrrel feküdjünk ki napozni (smink és parfüm nélkül), fényérzékenyítő gyógyszerek szedése esetén tilos a napozás! Közvetlen szőrtelenítés után sem szabad napra menni.

Fényvédőszerek

                                                              Fényvédelem

      I. Utókezeléssel                                                                       

A már meglévő melanin halványítása, eltávolítása    


    II. Prevencióval


A melanin kialakulását megelőző beavatkozás

I.Utókezeléssel :

                             a; Halványító, hámoldó anyagokkal

                             b; Oxidálószerekkel

a; Halványító, hámoldó anyagokkal : leoldják a pigmentált szarusejteket

                - hámoldó savakkal pl: tejsav , glikolsav , szalicilsav

                - gyümölcssavakkal pl:citromsav

                - savasan hidrolizáló sókkal

                - bórsav vagy bórax glicerines oldatával

                - C-vitaminnal

                - háziszerekkel pl: torma, fekete retek

                - bizmut - sókkal (ma már tilos a használatuk, mivel nehézfémsók)

b, Oxidálószerekkel : oxidatív úton színtelen vegyületté bontják le a melanint

                - hidrogén peroxid

                - peroxidok : - magnézium-peroxid

                                        - cink-peroxid

                                        - lítium-peroxid

                - persók : - nátrium-perborát

                                 - nátrium-perszulfát

II. Prevenció :

 a, Fényvédőkkel:1. Fizikai fényvédők

                             2. Kémiai fényvédők

b, Inhibitorokkal :  1.Oxidáció gátló

                                  2.Enzim gátlók

a, Fényvédőkkel:    1. Fizikai fényvédők: minden UV-sugarat visszavernek , de eltömíthetik a pórusokat

                                                                       - púderanyagok (titán-dioxid)

                        - púderszínező anyagok (okker, sziéna)

                                    2. Kémiai fényvédők: - megváltoztatják az UV-sugarak hullámhosszát és  átalakítják ezeket a sugarakat látható fénysugarakká

                                                                              - molekuláikban KROMOFOR és AUXOKROM CSOPORTOKAT tartalmaznak

                               Csoportjai :

Természetes eredetű kémiai fényvédők :

  - Természetes zsírok , olajok egy része pl : paradicsommag-olaj , szezám-olaj , földimogyoró-olaj

       - KININ-BISZULFÁT: ma már nem használjuk, mert allergén

                                      - Eszkulin, eszkuletin: vadgesztenye-kivonatok , csak lúgos közegben hatnak, ezért használatuk visszaszorult

                                            Mesterséges eredetű kémiai fényvédők :

                       - Antranilsav-észterek

                       - Metil-szalicilát

                       - PABA-észterek és éterek

                       - Cinammátok = fahéjsav-származékok

                       - Benzofenon-származékok

                       - Benzalazin

                       - Triazol-származékok

                       - Urokánsav

Követelmények a fényvédő-szerekkel szemben :

v   Kis mennyiségben is  (1-5%) szűrjék ki a káros sugarakat

v   Ne szívódjanak fel a bőrbe

v   Ne lépjenek reakcióba a bőr váladékaival

v   Ne irritálják a bőrt, ne allergizáljanak

v   Legyenek a bőrről könnyen eltávolíthatók

v   Legyenek hőállóak, fényállóak

v   Ne változtassák meg a napozószerek jellegzetes tulajdonságait

b, Inhibitorokkal:1.Oxidáció gátlók = antioxidánsok , melyek megakadályozzák a melaninképződést

                                               pl. hidrochinon- monometiléter, hidrochinon – monobenziléter ® allergizálnak, elavultak

                                                          2. Enzimgátlók :  - gátolják a melanin képzésben résztvevő tirozináz enzim működését   pl aszkorbinsav, arbutin

Barnulást segítő anyagok

Karotin

Lipoid és növényi színezék is.

Hámvédő, fokozza a bőr ellenálló képességét a káros külső hatásokkal szemben, gyökfogó, ezért napozókészítmények, bőrápolók hatóanyaga, kozmetikumok zsírban oldódó természetes színezőanyaga.

Napozószerek, készítmények jellemzése

Napozószerek:

   A napozószerekkel szemben támasztott követelmények:

 - Nyeljék el az égető sugaraknak (280-320nm) 85%-át à erős hatású napozószerek.

                                                                                    75-85%-át:àközepes hatású napozószerek.

                                                                                     50-75%-át àmérsékelt hatású napozószerek.

- A barnító sugarak (320-400nm) legalább 65%-át eresszék át.

- pH.-juk legyen 5-8 közötti,

- Alkotórészeik legyenek hő- és fényállóak,

- Alkotórészeik ne lépjenek reakcióba a bőr váladékaival.

- Ne irritálják a bőrt, ne legyenek fényérzékenyítő hatásúak.

- Ne színezzék meg a bőrt.

A napozó szerek lehetnek:

 -emulziók: tejek, krémek, habok.

 -olajok,

 -zselék

Napozószerek hatékonyságának befolyásoló tényezők:

● A fényszűrő anyag kémiai szerkezete,

● Bőrön szétterülő napozó réteg vastagsága à viszkozitástól függ.

● A bőr egyéni reakcióitól is függ.

Napozószerek összetétele:

    - Fényvédő-, fényszűrő anyagok:

Ilyen a nerc-, az avokádó-, földimogyoró-, a mandula-, az olíva-, a szezámolajok, a paradicsommag olaj, fahéjsav - származékok, benzofenon - származékok.

   - Vivőszerek:  à o/v típusú em.: víz hatására a bőrről leoldódnak, ezért naponta többször fel kell vinni őket a bőrre.

                           à v/o típusú em.: víz lepergetők, vízállók, vastagabb réteget képeznek. Jelentős mennyiségben tartalmaznak ásványi olajokat. Pl.: paraffin, mert nem kell felszívódniuk a bőrbe.

  - Barnulást elősegítő anyagok + barnító anyagok:

      karotin +B2-vitamin                           DHA(dihidroxi aceton)+ alloxán

  - Nyugtató, gyulladáscsökkentő, bőrtápláló anyagok:

   pl.: azulén, α-bisabolol, bőrtápláló anyagok, cickafark, kalendula kivonat, pantenol.

Napozás utáni készítmények: à krémek

                                                   à tejszerű emulziók

Alkalmazásuk célja:

 - égő viszkető érzés, bőrhúzódás enyhítése: bőrnyugtató anyagok, pl.: α-bisabolol, allantoin, mentol;

 - a bőr víz és zsírveszteségének pótlása, pl.: természetes olajok, hidratáló anyagok.

 - bőrregeneráló, DNS károsodásának javítása : Cell Repair Complex, vitaminok

Folyékony emulziók: - lemosó tejek = arctejek

                                   - kéz- és testápoló emulziók,

                                   - napozószerek.

Lemosó tejek:

A bőr szennyeződéseinek, elhalt szarusejtjeinek valamint a kendőzőszerek eltávolítására használatosak. Folyékony tejszerű vagy tejfölszerű készítmények, o/v vagy v/o típusú emulziók.

A lemosó tejekkel szembeni követelmények:

  - zsíranyag tartalmuk legalább10%, víztartalmuk max. 90% legyen.

  - pH értékük 4-8 közötti.

  - kis mennyiségben is tökéletes tisztítást végezzenek, rövid idő alatt.

  - legyenek bőrpuhítóak,

  - összetételük megfeleljen a bőrtípusnak.

Összetételük:

● paraffinok; àtisztító, puhító hatású

● növényi, állati, mesterséges olajok; à tisztító, puhító, tápláló hatású

● víz;

● emulgeátor;

● vízmegkötő anyagok; pl.: glicerin.

● olajmegkötő anyagok; à pl.: cerezin.

● konzerválószerek; (avasodás, penészedés gátlók)

● illatosítók,

● színezékek.

● hatóanyagok:  à növényi kivonat: csipkebogyó, uborka, körömvirág.

                              àelasztin, kollagén.

                              à vitaminok.

                              à méhpempő.

                              à hormonmentes placenta (méhlepény)

A lemosó tejek fajtái:

  - Mandulatej: Zsír- és vízhiányos arcbőrre alkalmazható.

    Összetétele: Régen-édes mandula,

                        Ma: benzaldehid,

                        - paraffin olaj,

                        - desztillált víz

  - Balzsamos arctej= szűztej

 - Szkvalános arctej: Alipikus, bőrök ápolására használják.

 - Izopropil- Mirisztátos arctej: Vízhiányos bőrökre használják.

 - Trietanolaminos artej: Szerborrhoeás bőrökre.

     Összetétele: -lanolin,

                           -sztearin,

                           -paraffin olaj,

                           -trietanolamin,

                           -víz,

                           -Nipagin- M.

Kézápoló emulziók:

 Félzsíros vagy a száraz krémek csoportjába tartozó készítmények, amelyek a kéz bőrét puhán tartják és védik. Gyakran tartalmaznak szilikon olajokat is.

A kézápoló emulziókkal szemben támasztott követelmények hasonlóak a lemosó arctejeknél leírtakkal!

Hatóanyagaik: ● ásványi zsírok, olajok,

                           ● szilikon olajok,

                           ● glicerin.

  

Testápoló emulziók:

Pótolják a bőr zsír és vízveszteségét, fokozzák életerejét, fokozódik annak rugalmassága és víztartalma.

Hatóanyagaik sokfélék lehetnek:       ● természetes olajok pl.: mandulaolaj,

● vízmegkötő anyagok pl.: glicerin, szorbit, NMF.

● növényi kivonat, fehérjék