A nyirokrendszer és feladatai

Nyirokrendszer


A szervezet harmadik keringési rendszere a nyirokrendszer. Minden szervnek a verőér és a visszérkeringésen kívül nyirokeringése is van. A nyirokrendszer nyirokerekből , nyirokcsomókból és nyirokszervekből épül fel. Ahhoz, hogy az immunrendszer hatékonyan eltudja látni feladatát a végrehajtósejtjeinek, a fehérvérsejteknek a test minden egyes pontjára el kell jutnia.

A vérerekben keringő fehérvérsejtek képesek az erek falain átlépni és a sejtközötti térbe jutni, ahol részt vesznek a sejtközötti (szövetközti) folyadék összetételébenA szövetközti térben kesztyűujjszerű vak tasakként kezdődnek az egyrétegű endothelsejtfallal (egy speciális hámsejt) körülvett nyirokhajszálerek (nyirokkapilláris). A nyirokhajszálerekből nagyobb nyirokerek szedődnek össze (vasa lymphatica). A mélyen húzódó nyirokerek a nagyobb mély érkötegekhez csatolva, a felszíniek pedig a bőr alatt a vénáktól függetlenül haladnak. Falszerkezetük a vénákéra hasonlít endothel, belhártya (intima), simaizomréteg (media) , és kötőszövet (adventitia). Ezek endothelsejtjei könnyen átengedik a nagy molekulákat is (pl. fehérjék, és a kolloidálisnál nagyobb részecskék). A kapillárisba fel nem vett fölösleges sejtközötti folyadékot a nyirokhajszálerek vezetik el. Ezek kevés kivétellel (pl. központi idegrendszer) szinte minden szövetben előforduló endothelcső-hálózatok. A kapillárisok fokozatosan nagyobbodó nyirokerekbe szedődnek össze (vasa lymphatica). A nyirokhajszálereket laza rostos kötőszövet veszi körül.A nyirokerek az egész szervezetet behálózzák, párhuzamosan futnak a vénákkal és a nyirokfolyadékot a szív felé szállítják. Végül a mellkasi fő nyirokvezetéken keresztül torkollnak a szív közelében lévő mellkasi vénába. Így kerül vissza a nyirokfolyadék a vérkeringésbe.

Minden testtájéknak, szervnek, szervrészletnek megvannak a maga regionális nyirokcsomói, melyek sorba kapcsolva akár 3-szor, 4-szer is megszűrik a nyirkot, amíg az a fő nyiroktörzsekhez ér, amelyek a mellvezeték (ductus thoracicus) és a jobboldali fő nyiroktözs (truncus lymphaticus dexter) a vénás rendszer speciálisan alacsony nyomású pontjára a belső nyaki véna (vena jugularis interna) és a kulcscsont alatti véna (vena subclavia) összeömléséhez (angulus venosus) vezetik azt. Tehát a szövetnedv visszakerül a vérkeringésbe.

A nyirokszervekhez tartoznak a mandulák (tonsilla), a csecsemőmirigy (thymus), a nyirokcsomók, (nodus lymphaticus), a lép (lien), a belek összekapcsolódott és magányos nyiroktüszői (folliculi aggregati és solitarii), a féregnyúlvány (appendix) és a nyirokerek (vasa lymphatica). A szövetekbe jutó koromszemcsék vagy például Streptococcusok a nyirokerek útján bejutnak a nyirokcsomókba és ott le is rakódnak; miután a nagy falósejtek (macrophagok), (a fehérvérsejtek egy fajtája) bekebelezték (phagocytálták) a kolloidálisnál nagyobb részecskét, bevándorolnak a nyirokerekbe, és a nyirokárammal sodródnak tovább. Normális körülmények között is nagyon kevés, de főleg gyulladásos állapotban jutnak be kolloidális anyagok (főként fehérjék) a sejtek közti térbe. Ezek elszállítása a nyirokérrendszer feladata (és nem a vérkapillárisoké). Míg a nyirokcsomók a nyirokkeringésbe iktatott szűrők, a lép a vérkeringésbe iktatott szűrő. Ezen túlmenően a nyirokszerveknek alapvető szerepe van az ellenanyagok által közvetített (humorális) és a sejtes; (celluláris) (főleg T-lymphocyták által közvetített) immunitásban.

A nyirokrendszer feladata tehát azoknak a sejteknek, nagy molekulájú anyagoknak ( fehérje, zsír méreganyagok, baktériumok, salakanyagok ) a keringésbe való visszajuttatása, melyek méretükből adódóan nem képesek a keringésbe való direkt visszalépésre. Táplálási és hulladékeltakarítási feladatokat is ellát. Fő tevékenysége, hogy a fehérvérsejteket szállítja és tárolja.

A nyirokrendszer tehát létfontosságú szerepet játszik a szervezet védekező rendszerében!

A sejtek anyagcseréje során keletkező vagy leadott víz egy része a sejtek közötti térből nem tud közvetlenül visszajutni a vérpályába, ezen szövetnedvet (nyirok) a nyirokrendszer- nyirokhajszálerek, nyirokerek és nyiroktörzsek-szállítja el a nyirokcsomókon, mint szűrőberendezéseken keresztül a vivőeres rendszerbe. A nyirok nem más, mint szövetközti folyadék, azaz víz, illetve benne oldott ásványi anyagok és gázok. Az egész test nyiroktermelése kb. 3 l/nap. Kiemelt jelentősége van a nyirokrendszernek kóros esetekben a nyirokpangás kialakulásában, illetve a rosszindulatú daganatos betegségek, illetve gyulladások terjedésében.

Összegezve a nyirokrendszer legfontosabb feladatai:

- sejtközötti (szövetközti) folyadék visszajuttatása a szívbe;

- testidegen anyagok elleni védekezés;

- lipidek szállítása

(A lép az egyetlen szervünk, amelybe nyirok erek nem lépnek be. Feladata a vérben lévő idegen anyagok kiszűrése, valamint az elöregedő vérsejtek bontása.)

A nyirokrendszer betegségei

A nyirokrendszer legközönségesebb és legfontosabb zavara a vizenyő (ödéma), amelyben rendellenes mennyiségben felgyülemlik a szövetközti folyadék, például a szövetközti térben felszaporodó nátriumionok miatt. Ezenkívül kialakulhat heveny (akut) nyirokérgyulladás (lymphangitis), amit leggyakrabban A-csoportú (streptococcusok) okoznak. A nyirokutak el is záródhatnak (lymphoedema) gyulladást követő hegesedés, rosszindulatú daganat (carcinoma) miatt. Ha az ödéma tartósan fennáll, a kötőszövet felszaporodását (fibrosist) okoz, ami narancshéj-szerű bőrnek látszik, ez pedig egy tumor-áttét (metastasis) nyirokutakon való terjedését feltételezi. A nyirokszövetből (illetve a nyirokrendszer sejtjeinek előalakjaiból) kiinduló daganatok a (lymphomák), melyeket 2 csoportra osztanak: Hodgkin-kór (Hodgkin-lymphoma), és (non-Hodgkin-lymphomák), mindkét csoportba eső tumorok rosszindulatúak.

A nyirok keringés fokozására kiválóan alkalmasak az alábbi kezelések:

-          Nyomásterápia

-          Manuális nyirok masszázsok

-          Passziv izomstimuláció (nyirok program)