Fénysugarak-, napozószerek fajtái

Fénysugarak fajtái:

A Napból érkező sugárzás különböző hullámhosszúságú (különböző színű és energiájú) sugarakat tartalmazó

elektromágneses sugárzás. A hullámhossz és az energiatartomány fordított arányosságban állnak egymással.

• Infravörös: 800nm - 1mm

• Látható fény: 400 - 800nm

- vörös

- narancs

- sárga

- zöld

- kék

- ibolya

   (prizma, vízcsepp bontjaà szivárvány)

• Ulraibolya 200-400nm

• Ionizáló sugárzások: Röntgensugarak

Gamma sugarak

Természetes fény tulajdonságai

- a fény: egy anyagi és egy hullámtermészetű jelenség

- 12%-át adják a látható fénysugarak az optikai sugárzásnak

- hullámhossztartománya: 400-800nm, közepes energiájú sugarak

- kémiai folyamatokat, fotoreakciókat képesek beindítani

- a fehér fény prizmával komponenseire bontható (ez a látható fény spektruma)

Hősugarak és hatásai

- infravörös: - közeli IR-A

                       - közép IR-B

                       - távoli IR-C

- infrasugárzás= hősugárzás

- láthatatlan

- melegítő sugár: átmelegíti a sejteket, szöveteket, felgyorsul az anyagcsere, pórusok kitágulnak

- könnyebben bejutnak a hatóanyagok

- verejtékezés

Hatásai:- felmelegítik a bőr szöveteit

- bőrpírt idéz elő

- anyagcsere fokozó

- javítja az izmok vérellátását

- kitágítja az ereket, pórusokat

- fokozza a vérkeringést

- lazítja a kötőszövetet

- fájdalomcsillapító

- hatóanyagok könnyebben, gyorsabban felszívódnak

- verejtékfokozó

- bőrpuhító

- hámsejtek leválását elősegíti

Ibolyántúli sugarak és hatásai

- az optikai sugárzás 8%-át teszik ki

- kis hullámhosszú, nagy energiájú sugarak

- a szervezet működését befolyásolják, különböző kémiai folyamatokat indítanak be, ezért kémiai sugaraknak is nevezik őket

Ultraibolya sugárzás UV-A:

- 400-315 nm között

- ez a sugárzás jut a legmélyebbre a bőrbe (irha-bőralja)

- legkíméletesebb

- direkt barnít (a már meglévő melanin sötétedik)

- öregít, de nem okoz gyulladást

- növeli a bőrrák kialakulásának esélyeit

- felerősíti az UV-B sugarak hatását

Ultraibolya sugárzás UV-B

- 315- 280 nm

- irha felszínéig hatol

- gyulladáskeltő, bőrpírt okoz

- kitágítja az irha szubpapilláris érhálózatának kapillárisait

- rákkeltő

- indirekt pigmentképzők

- serkenti a melanin képződését a melanocitákban

Ultraibolya sugárzás UV-C:

- 280-200 nm

- felületi fertőtlenítő (UV-box)

- felszínig hatol

- legagresszívabb

- elpusztítja az élő sejteket, csíraölő hatás

- rákkeltő

UV általános hatásai:- vitaminképző hatás (ergoszterinből D₃ –vitamin képződik)

- fertőtlenítő, csíraölő

- fokozza a pigmentképződést

- növeli a szervezet védekezőképességét

UV helyi hatása:- erithéma 2-6 óra múlva

  - bőr erei kitágulnak

  - a bőrpír 24-48 óra múlva elmúlik

  - túladagolás bőrgyulladáshoz vezet

A helyes napozás szabályai:

1. Fokozatosság elve (hozzá kell szoktatni a bőrt a fokozódó UV-hoz),

2. Időkorlát betartása (11 és 15 óra között ne menjünk ki a napra),

3. Mértékletesség elve (1,5-2 óránál többet ne tartózkodjunk a napon).

Ezen kívül fontos még, hogy tiszta bőrrel feküdjünk ki napozni (smink és parfüm nélkül), fényérzékenyítő gyógyszerek szedése esetén tilos a napozás! Közvetlen szőrtelenítés után sem szabad napra menni.

Fényvédőszerek

                                                              Fényvédelem

      I. Utókezeléssel                                                                       

A már meglévő melanin halványítása, eltávolítása    


    II. Prevencióval


A melanin kialakulását megelőző beavatkozás

I.Utókezeléssel :

                             a; Halványító, hámoldó anyagokkal

                             b; Oxidálószerekkel

a; Halványító, hámoldó anyagokkal : leoldják a pigmentált szarusejteket

                - hámoldó savakkal pl: tejsav , glikolsav , szalicilsav

                - gyümölcssavakkal pl:citromsav

                - savasan hidrolizáló sókkal

                - bórsav vagy bórax glicerines oldatával

                - C-vitaminnal

                - háziszerekkel pl: torma, fekete retek

                - bizmut - sókkal (ma már tilos a használatuk, mivel nehézfémsók)

b, Oxidálószerekkel : oxidatív úton színtelen vegyületté bontják le a melanint

                - hidrogén peroxid

                - peroxidok : - magnézium-peroxid

                                        - cink-peroxid

                                        - lítium-peroxid

                - persók : - nátrium-perborát

                                 - nátrium-perszulfát

II. Prevenció :

 a, Fényvédőkkel:1. Fizikai fényvédők

                             2. Kémiai fényvédők

b, Inhibitorokkal :  1.Oxidáció gátló

                                  2.Enzim gátlók

a, Fényvédőkkel:    1. Fizikai fényvédők: minden UV-sugarat visszavernek , de eltömíthetik a pórusokat

                                                                       - púderanyagok (titán-dioxid)

                        - púderszínező anyagok (okker, sziéna)

                                    2. Kémiai fényvédők: - megváltoztatják az UV-sugarak hullámhosszát és  átalakítják ezeket a sugarakat látható fénysugarakká

                                                                              - molekuláikban KROMOFOR és AUXOKROM CSOPORTOKAT tartalmaznak

                               Csoportjai :

Természetes eredetű kémiai fényvédők :

  - Természetes zsírok , olajok egy része pl : paradicsommag-olaj , szezám-olaj , földimogyoró-olaj

       - KININ-BISZULFÁT: ma már nem használjuk, mert allergén

                                      - Eszkulin, eszkuletin: vadgesztenye-kivonatok , csak lúgos közegben hatnak, ezért használatuk visszaszorult

                                            Mesterséges eredetű kémiai fényvédők :

                       - Antranilsav-észterek

                       - Metil-szalicilát

                       - PABA-észterek és éterek

                       - Cinammátok = fahéjsav-származékok

                       - Benzofenon-származékok

                       - Benzalazin

                       - Triazol-származékok

                       - Urokánsav

Követelmények a fényvédő-szerekkel szemben :

v   Kis mennyiségben is  (1-5%) szűrjék ki a káros sugarakat

v   Ne szívódjanak fel a bőrbe

v   Ne lépjenek reakcióba a bőr váladékaival

v   Ne irritálják a bőrt, ne allergizáljanak

v   Legyenek a bőrről könnyen eltávolíthatók

v   Legyenek hőállóak, fényállóak

v   Ne változtassák meg a napozószerek jellegzetes tulajdonságait

b, Inhibitorokkal:1.Oxidáció gátlók = antioxidánsok , melyek megakadályozzák a melaninképződést

                                               pl. hidrochinon- monometiléter, hidrochinon – monobenziléter ® allergizálnak, elavultak

                                                          2. Enzimgátlók :  - gátolják a melanin képzésben résztvevő tirozináz enzim működését   pl aszkorbinsav, arbutin

Barnulást segítő anyagok

Karotin

Lipoid és növényi színezék is.

Hámvédő, fokozza a bőr ellenálló képességét a káros külső hatásokkal szemben, gyökfogó, ezért napozókészítmények, bőrápolók hatóanyaga, kozmetikumok zsírban oldódó természetes színezőanyaga.

Napozószerek, készítmények jellemzése

Napozószerek:

   A napozószerekkel szemben támasztott követelmények:

 - Nyeljék el az égető sugaraknak (280-320nm) 85%-át à erős hatású napozószerek.

                                                                                    75-85%-át:àközepes hatású napozószerek.

                                                                                     50-75%-át àmérsékelt hatású napozószerek.

- A barnító sugarak (320-400nm) legalább 65%-át eresszék át.

- pH.-juk legyen 5-8 közötti,

- Alkotórészeik legyenek hő- és fényállóak,

- Alkotórészeik ne lépjenek reakcióba a bőr váladékaival.

- Ne irritálják a bőrt, ne legyenek fényérzékenyítő hatásúak.

- Ne színezzék meg a bőrt.

A napozó szerek lehetnek:

 -emulziók: tejek, krémek, habok.

 -olajok,

 -zselék

Napozószerek hatékonyságának befolyásoló tényezők:

● A fényszűrő anyag kémiai szerkezete,

● Bőrön szétterülő napozó réteg vastagsága à viszkozitástól függ.

● A bőr egyéni reakcióitól is függ.

Napozószerek összetétele:

    - Fényvédő-, fényszűrő anyagok:

Ilyen a nerc-, az avokádó-, földimogyoró-, a mandula-, az olíva-, a szezámolajok, a paradicsommag olaj, fahéjsav - származékok, benzofenon - származékok.

   - Vivőszerek:  à o/v típusú em.: víz hatására a bőrről leoldódnak, ezért naponta többször fel kell vinni őket a bőrre.

                           à v/o típusú em.: víz lepergetők, vízállók, vastagabb réteget képeznek. Jelentős mennyiségben tartalmaznak ásványi olajokat. Pl.: paraffin, mert nem kell felszívódniuk a bőrbe.

  - Barnulást elősegítő anyagok + barnító anyagok:

      karotin +B2-vitamin                           DHA(dihidroxi aceton)+ alloxán

  - Nyugtató, gyulladáscsökkentő, bőrtápláló anyagok:

   pl.: azulén, α-bisabolol, bőrtápláló anyagok, cickafark, kalendula kivonat, pantenol.

Napozás utáni készítmények: à krémek

                                                   à tejszerű emulziók

Alkalmazásuk célja:

 - égő viszkető érzés, bőrhúzódás enyhítése: bőrnyugtató anyagok, pl.: α-bisabolol, allantoin, mentol;

 - a bőr víz és zsírveszteségének pótlása, pl.: természetes olajok, hidratáló anyagok.

 - bőrregeneráló, DNS károsodásának javítása : Cell Repair Complex, vitaminok

Folyékony emulziók: - lemosó tejek = arctejek

                                   - kéz- és testápoló emulziók,

                                   - napozószerek.

Lemosó tejek:

A bőr szennyeződéseinek, elhalt szarusejtjeinek valamint a kendőzőszerek eltávolítására használatosak. Folyékony tejszerű vagy tejfölszerű készítmények, o/v vagy v/o típusú emulziók.

A lemosó tejekkel szembeni követelmények:

  - zsíranyag tartalmuk legalább10%, víztartalmuk max. 90% legyen.

  - pH értékük 4-8 közötti.

  - kis mennyiségben is tökéletes tisztítást végezzenek, rövid idő alatt.

  - legyenek bőrpuhítóak,

  - összetételük megfeleljen a bőrtípusnak.

Összetételük:

● paraffinok; àtisztító, puhító hatású

● növényi, állati, mesterséges olajok; à tisztító, puhító, tápláló hatású

● víz;

● emulgeátor;

● vízmegkötő anyagok; pl.: glicerin.

● olajmegkötő anyagok; à pl.: cerezin.

● konzerválószerek; (avasodás, penészedés gátlók)

● illatosítók,

● színezékek.

● hatóanyagok:  à növényi kivonat: csipkebogyó, uborka, körömvirág.

                              àelasztin, kollagén.

                              à vitaminok.

                              à méhpempő.

                              à hormonmentes placenta (méhlepény)

A lemosó tejek fajtái:

  - Mandulatej: Zsír- és vízhiányos arcbőrre alkalmazható.

    Összetétele: Régen-édes mandula,

                        Ma: benzaldehid,

                        - paraffin olaj,

                        - desztillált víz

  - Balzsamos arctej= szűztej

 - Szkvalános arctej: Alipikus, bőrök ápolására használják.

 - Izopropil- Mirisztátos arctej: Vízhiányos bőrökre használják.

 - Trietanolaminos artej: Szerborrhoeás bőrökre.

     Összetétele: -lanolin,

                           -sztearin,

                           -paraffin olaj,

                           -trietanolamin,

                           -víz,

                           -Nipagin- M.

Kézápoló emulziók:

 Félzsíros vagy a száraz krémek csoportjába tartozó készítmények, amelyek a kéz bőrét puhán tartják és védik. Gyakran tartalmaznak szilikon olajokat is.

A kézápoló emulziókkal szemben támasztott követelmények hasonlóak a lemosó arctejeknél leírtakkal!

Hatóanyagaik: ● ásványi zsírok, olajok,

                           ● szilikon olajok,

                           ● glicerin.

  

Testápoló emulziók:

Pótolják a bőr zsír és vízveszteségét, fokozzák életerejét, fokozódik annak rugalmassága és víztartalma.

Hatóanyagaik sokfélék lehetnek:       ● természetes olajok pl.: mandulaolaj,

● vízmegkötő anyagok pl.: glicerin, szorbit, NMF.

● növényi kivonat, fehérjék

Turmixok, gyógyteák, zöldség koktélok

EGÉSZSÉGES TURMIXOK

Az alábbi zöldség- és gyümölcslevek jól keverhetők egymással:

·         sárgarépa és brokkoli

·         fehérkáposzta és zeller

·         uborka és paradicsom

·         spenót és cékla

·         édeskömény és zöldpaprika

·         karfiol és alma

·         savanyúkáposzta és (birs)alma

·         szőlő és ananász

·         cseresznye és narancs

·         grépfrút és banán

NYÁRI GYÓGYTEÁK

·         Nyáron is kellemes szomjoltók lehetnek a gyógyteák - langyosan vagy hidegen -, hiszen kellemes savanykás vagy kesernyés aromájuk gyorsan csillapítja a szomjúságérzetet, ráadásul tele vannak ásványi sókkal is. Legjobb a tea, ha friss zöld levélből, virágból készül, s nyáron szinte minden kéznél van.

·         Csalán, nyírfalevél, zsálya-, meggylevél: a jól megmosott leveleket (1 literhez 2 maroknyi) forrázzuk le, 10 perc állás után kevés mézzel ízesítsük. Kitűnő vértisztító hatású.

·         Kamilla, pitypang, körömvirág, borsmenta: a fentihez hasonlóan készül. Kitűnő emésztés-javító, epeműködés-serkentő, gyulladás-csökkentő.

·         Petrezselyem, zeller, lestyán, pitypang: vér-tisztító, vízhajtó, szélhajtó.

·         Bodza-, hársfa-, nyírfalevél: elsősorban a bőr megtisztításában segít, de jó légút- és vértisztító is.

·         Rozmaring, borsmenta és kakukkfű: élénkítő, keringésaktiváló, görcsoldó, fertőtlenítő, légúttisztító.

·         Citromfű, orbáncfű, levendula: hangulatjavító, feszültségoldó, nyugtató

EXTRA TIPP

Salaktalanító nyári koktélok

·         Zöldséges koktél: 5 nagy sárgarépa, 1 nagy paradicsom, fél uborka, 3 zellergumó, 1 mokkáskanál tökmagolaj, 1 csipet gyömbér és fehér bors.

·         Gyümölcskoktél: 3 őszibarack, 2 nyári alma, 2 körte, 30 dkg málna, 30 dkg meggy, 1 kávéskanál méz.

·         Vegyes koktél: 3 vastag szelet ananász, 4 db retek, 1 maroknyi pitypanglevél, 10 csepp almaecet.

Elkészítés: A hozzávalókat alaposan megmossuk, megtisztítjuk, felaprítjuk, és gyümölcscentrifugán át kipréseljük a levét. Kissé lehűtjük, majd szénsavas ásványvízzel hígítva elfogyasztjuk több részre elosztva.

KÖNNYÛ ITALOK HÁZILAG

Répalé: két csésze frissen reszelt répa levét és 2 csésze szénsav nélküli ásványvizet keverjünk össze. Azonnal fogyasztható.

Almaital: két csésze cukor nélküli almalevet két csésze szénsavmentes ásványvízzel összekeverünk. Rendkívül frissítő hatású meleg napokon.

Folyadékbevitel és táplálkozás

A normális életműködéshez nélkülözhetetlen a folyadék. 2 ½ - 3  literre van szükségünk nap mint nap. Ebbe bele tartozik a szilárd és más táplálékaink víztartalma is. Ha ételeink folyadék tartalmától eltekintünk, akkor is innunk kell min. 2 liter folyadékot.
Szervezetünk egyébként e tekintetben szokatlanul rosszul jelez: hiszen a legtöbb szükségletet már idő előtt beharangozza - az éhség például már olyan stádiumban fellép, amikor az evés még egyáltalán nem létszükséglet, hanem többé-kevésbé életminőség kérdése. A szomjúságérzés ezzel szemben már a vízhiány, és a szervezetben ennek következtében megemelkedett sókoncentráció következménye. Ha szomjasak vagyunk, az azt jelenti, hogy már régen a pohárhoz kellett volna nyúlnunk. A megdagadt nyelv, a besűrűsödött nyálmirigyek, a kiszáradt torok tünete csak akkor jelentkezik, amikor a vízhiány miatt a vér már besűrűsödött, a szöveti folyadék mennyisége lecsökkent, és mindez a hipotalamuszban "szomjúságriadót" vált ki. Ekkor beindul a szervezet vészprogramja, ami azt jelenti, hogy például elkezdi összegyűjteni az összes rendelkezésre álló folyadékot, és a vesékben kiválasztott méreganyagra való tekintet nélkül alig választ ki vizeletet.
Igaz ugyan, hogy mindenféle ital túlnyomó részben vízből áll, egyáltalán nem mindegy, milyen egyéb alkotórészekkel vesszük magunkhoz. Aki ugyanis a hőmérő higanyszálának magasra kúszását az árnyékban való sörözgetéssel próbálja ellensúlyozni, az éppoly kevésbé tesz jót a testével, mint az, akinek a kánikula a strandon elfogyasztott koktélok élvezetét juttatja eszébe: habár az alkoholtartalmú italok folyékonyak és első benyomásra szomjoltónak is tünnek - a szervezetben épp ellenkezően hatnak, mint ahogy igazából szükség lenne. Az alkohol - éppúgy, mint a koffein - a legrövidebb időn belül tízszer annyi vízmenynyiséget választ ki, mint amennyi a felvett élvezeti szerek mennyisége volt -, és ettől még intenzívebb szomjúságérzet jelentkezik.
Legjobb szomjoltó a tiszta víz. Nagy melegben, az ásványi anyagok pótlására is ajánlott az ásványvíz ( leginkább a szénsav mentes). A gyümölcslevek nemcsak vitaminokat tartalmaznak, hanem többféle ásványi anyagot is. Ugyanilyen hatása van a gyümölcsöknek és a nyers zöldségeknek, amelyek eredeti formájukban 80 százalékban vízből állnak A víz biztosít a szervezetben egy egyfajta egészséges körforgást, megelőzi a székrekedést, serkenti a veseműködést, segíti az anyagcserét és értékes elektrolitokkal látja el a vért. Ha keveset iszik, a bőr elveszti feszességét, szárazabb lesz és gyorsabban öregszik.
Legjobbak tehát a természetes gyümölcslevek (amelyek ráadásul még jó vitaminforrások is), a tea (különösen egészséges a nem erjesztéssel készített zöld tea) és a víz, természetes formában. Ám nem minden víz egyforma!

Az emésztés szempontjából hátrányos kombináció lehet az étel és az ital egyidejű fogyasztása. Ne öblítse le az ételt itallal! A folyadék felhígítja az emésztésben résztvevő anyagokat, így legalább fél órával az étkezés előtt kellene inni és étkezés után is fél órát érdemes várni.

Aki makrobiotikus vagy vegetáriánus étrenden él, annak a szervezetére erőteljesebben hatnak a gyógynövényekből készült teák. Alkalmanként vagy kúraszerűen ihatunk különféle főzeteket, de fogyasztásukat ne vigyük túlzásba! Kisgyermekeknek szükség esetén nagyobb hígításban adhatjuk. Lehetőleg langyosan, melegen fogyasszuk a makrobiotikus italokat, a gyógynövényteákat. A túl hűvös folyadék energiát rabol a gyomortól, belektől, az emésztési folyamatokhoz szükséges hőből.

Az egészséges táplálkozás sosem lehet egyoldalú, hiszen szervezetünknek számos vitaminra, nyomelemre, zsírsavra van szüksége.

A szénhidrátok a természetben leggyakrabban előforduló szerves molekulák. Kizárólag három elemet (szén, hidrogén, oxigén) tartalmaznak. A szervezetben a legfontosabb energiaszolgáltatók, a bevitt energia 50-70 százaléka származik szénhidrátokból. Részt vesznek az öröklött tulajdonságokat meghatározó dezoxiribonukleinsav (DNS) és a ribonukleinsav (RNS), valamint a nélkülözhetetlen aminosavak, a zsírsavak, valamint a kötőszövet felépítésében, a nyálkahártyák védelmében. Ebből láthatod, hogy igen hasznosak, de nem lehet csak szénhidráttal táplálkozni, mert a szervezet a felesleget zsírként tárolja. A test tartalékait a zsírokból nyeri. A helytelen táplálkozás arra ösztönzi a testet, hogy "raktározzon", így lehet hízni.
A táplálék nem emészthető szénhidrátjai (keményítő, cellulóz) energiát gyakorlatilag nem  szolgáltatnak, de a bélbaktériumok egy részüket lebontják, és ezért kis mértékben hasznosulnak. Ezzel szemben, mint élelmi rostok fontos élettani szerepet töltenek be: elősegítik a bélmozgást,  növelik a telítettségi érzést.
A zsírokat a bennük lévő fő alkotórészek, a zsírsavak szerkezete alapján több csoportra oszthatjuk. A telített, az egyszeresen, ill. a többszörösen telítetlen zsírok, a molekuláikban található hidrogén mennyiségben különböznek egymástól, pontosabban ez azt jelenti, hogy a telítetlen zsírokban található a legkevesebb hidrogén. Táplálkozási szempontból a telítetlen zsírok értékesek, azaz főleg a növényi eredetűek.
A telített zsírsavakban gazdag zsiradékok elsősorban állati eredetűek (pl.: disznózsír, vaj), és legszembetűnőbb tulajdonságuk, hogy szobahőmérsékleten kemény állagúak. Ezen kívül, úgynevezett rejtett zsírok formájában, a húskészítményekben, valamint a kemény sajtokban is nagy mennyiségben találhatók. A növényi eredet ritkább, de például telített zsírt tartalmaz a pálma- és a kókuszolaj. Ezek azok a zsírok, melyek energiát adnak, de ezen kívül nincs túl sok hasznos szerepük. Túlzott fogyasztásuk nagymértékben megnöveli a kóros szív és érrendszeri megbetegedések kockázatát, ugyanis feleslegként lerakódnak, elzárják az ereket, és növelik a koleszterinszintet.
. A gyümölcsök és zöldségek a telítetlen zsírsavak nagyon gazdag forrásai. Különösen sok van belőlük a nedvdús gyümölcsökben, mint pl. a bogyós termésűekben, az almában, a körtében főleg a héjukban! Fő forrásaik még az olíva- és repceolaj, valamint az olajos magvak. A többszörösen telítetlenek a legtöbb növényi és halolajban, valamint az olajos húsú halak többségében találhatók meg. A szójából, bogáncsból, valamit búza- vagy kukoricacsírából készült növényi olajok sem hiányozhatnak a konyhájából, ezek ugyanis rengeteg " szívbarát " omega-3 zsírsavat tartalmaznak.
A fehérjék fontos biológiai szerepét jellemzi, hogy minden sejtben lejátszódó folyamatban részt vesznek. Számos fehérje enzimaktivitást mutat, azaz valamilyen biokémiai folyamat katalizátoraként(folyamat szabályozás) segítik elő a sejt életben maradását. Sok fehérje létezik, és ezekből épülnek fel az enzimek, hormonok stb. A kevés fehérje bevitel felbontja a test egyensúlyát.

A nyomelemektől egészségünk és betegségre való hajlamunk függ, érdemes odafigyelni az alább felsoroltak bevitelére, fogyasztására:

Vas:
Normális esetben a táplálékkal felvett vas elegendő az ideális vasmennyiség megőrzésére, fenntartására. Gyermekeknek és kismamáknak a terhesség idején az esetleges vashiány megelőzése érdekében ajánlott lehet vasat szedni, ám ezt minden esetben orvosi felügyelet mellett! Terápiás céllal a vasat koncentrált formában alkalmazzák, amikor vérveszteség miatt jelentkeznek hiánytünetek, például erőteljes menstruációs vérzés, vagy vérző gyomor- és nyombélfekély esetén.

Réz:
A vashiánynál jóval ritkább a rézhiány. Ugyanakkor a halálhoz vezető Menke-szindróma a bizonyíték arra, hogy ez a fém is létfontosságú nyomelem. A betegség tünetei olyan gyermekeknél is jelentkezhetnek, akik a nem megfelelő táplálkozás következtében szenvednek szerzett rézhiányban, s emiatt csontjaik törékennyé válnak, növekedési zavaraik vannak.

Cink:
Normális esetben aligha fordul elő, hogy túl sok cinket veszünk magunkhoz, ám meglehetősen gyorsan kialakulhat a hiányállapot, ha a természetes cinkellátást elhanyagoljuk. A naponta szükséges cinkmennyiség 15-20 mg, amit "beszerezhetünk" borjúmájból, lencséből vagy  búzacsírából. Más hüvelyesek, a teljes kiőrlésű termékek, a tojássárgája és bizonyos sajtféleségek is rendkívül jó cinkforrásnak számítanak. A cinkhiány sokféle anyagcsere-folyamatot fékez, például a sebgyógyulást, a vérképzést, az immunfolyamatokat és az inzulintermelést, emellett számos idegi működés is a cinkellátottság függvénye,szebb lesz tőle a hajunk, a körmünk, a bőrünk és gyorsabban gyógyulnak a sebek, sőt, serkenti a spermium- és a petesejt-termelődést is.  Viszonylag gyakran jelentkezik cinkhiány az intenzív növekedés korszakában, a terhesség és a szoptatás ideje alatt, hasonlóképpen csökkentett táplálékbevitel - diéta, fogyókúra -, és teljesítményorientált sportolás esetén. A vassal ellentétben a cinket a szervezet nem képes tárolni, e létfontosságú nyomelem az epén keresztül rendszeresen kiválasztódik, emiatt újra és újra be kell vinni a szervezetbe.
A hiánytünetek megszüntetése mellett a cinkkészítményeket egyre gyakrabban használják terápiás céllal akne, herpesz és furunkulus kezelésére, a legújabb tanulmányok alapján pedig a cinktabletták segítenek gyorsabban kilábalni a náthából.

Szelén:
Magyarország termőtalaja sajnos szelénben szegény, így a növények keveset tudnak felvenni belőle. A szelén segíti a test méregtelenítését. Ez az ásványi anyag kis mértékben megtalálható a spárgában, a hüvelyesekben, a gabonafélékben, illetve a tojásban. Pótlása különösen fontos a dohányosok és a férfiak számára, mert az ondóval együtt kiürül a szervezetből. A vegyes virágméz jobb az akácnál, hiszen jóval több összetevőt, nyomelemet tartalmaz, ám nálunk kelendőbb az akácméz. Ásványvizek is tartalmazzák a nélkülözhetetlen nyomelemeket.

Egyes vitaminok hatásukat antioxidáns működésük révén fejtik ki. Az antioxidánsok feladata, hogy védelmet nyújtsanak az oxidációs folyamatok káros hatása ellen. A szervezetben zajló oxidációs folyamatok során nagy reakcióképességű molekulák szabadulnak fel, ezek károsíthatják a DNS-t, fehérjéket, szénhidrátokat és ezáltal a mai feltételezések szerint rákot, valamint szív- és érrendszeri megbetegedéseket okozhatnak.

A-vitaminban (retinol) gazdag a halak májolaja, de sok A-vitamin van a vajban, a tojássárgájában, a tejszínben. Hiánya látászavart, bőrelváltozást okoz. Az A- vitamin készítmények vénykötelesek.

A D-vitamin nem önálló vitamin, hanem egy bonyolult hormonrendszer része, melynek kialakulása a bőrben kezdődik. A D-vitamin szabályozza a vér kalcium és foszfor szintjét, emellett a csontok növekedésében is fontos szerepe van. D3-vitamin tartalmú a tej, a tejszín, a csukamájolaj. A D2 (ergocalciferol) gombákban, élesztőkben képződik.

Az E-vitamin a legfontosabb zsírban oldódó antioxidáns, az E-vitamint a C-vitamin regenerálja, amely maga is hatékony antioxidáns. A szervezetben megőrzi a sejthártya épségét, ez a hatása a szelénéhez hasonló, s ezáltal talán az öregedési folyamatokban is szerepe lehet. Túladagolása hasmenést, hányást, puffadást okoz.

A B1-vitamin (tiamin) a gabona magvak héjában, élesztőben, mogyoróban található, hiánya idegszöveti és szívműködési zavart okozhat. Sok esetben - mivel az agy használja - rémálmokat okozhat, ha kevés van a szervezetünkben. Túlzott szellemi munkánál is javasolt a szedése.

B2-vitamin (riboflavin) hiánya szájnyálkahártya-elváltozásokat okozhat. Megtalálható gabona magvakban, zöldségfélékben, sajtban, tojásban, élesztőben. A vastagbél baktériumai is termelnek riboflavint. Izolált hiánya ritkán alakul ki.

A B3 vitamin (nikotinsav), (a szervezetben hatékony formája a nikotinsav-amid) a sejt energianyerő folyamatainak lényeges közreműködője. Rendelkezik értágító, gyomorbél traktust károsító mellékhatással is. Ezért érszűkület kezelésére is alkalmazták. Megtalálható húsfélékben, zöldségben bőven. Hiánya a pellagra nevű betegség.

A B5-vitamin (pantoténsav) vegyes táplálkozás esetén elegendő mennyiségben jut a szervezetbe. Erre utal neve is, ami a görög pantothenszóból ered, ami azt jelenti, hogy mindenhonnan. Hiánya okozta betegség nem ismert. Az acetilkolin-szintézisben játszott szerepe műtét utáni állapotban a bélműködés serkentését eredményezheti. Miután a pantoténsav szintén az energianyerő folyamatok része, az anyagcsere számos fázisában fontos szerepet játszik. Használjuk különféle gyógyszerformákban, bőr- és hajkezelésre, égés és felfekvés kezelésére is.

A B6-vitamin (piridoxin) hiánya bőrtüneteket, nyelv- és szájnyálkahártya-gyulladást, ideggyulladást, a görcsküszöb csökkenését, esetleg vérszegénység kialakulását eredményezheti.Hiányállapot esetén általában nem csak a B6-, hanem az összes B-vitamin hiánnyal együtt jelentkezik, krónikus alkoholisták 30 %-ában biztosan kimutatható a hiánya. Megtalálható húsfélékben, májban, szójababban, gabonafélékben, zöldségfélékben. A főzés jelentősen csökkenti a B6-vitamintartalmat. Egyesek hányáscsillapításra is használják, de ilyen irányú hatékonysága nem egyértelmű. Túladagolása esetén érzészavar léphet fel.

A B7-vitamin (biotin) bőségesen megtalálható a húsban, a tojássárgájában; hiányállapot csak speciális esetekben jöhet létre, pl. mesterséges táplálás esetén. Ennek tünetei bőrgyulladás, kopaszodás, mivel a szénhidrát- és zsíranyagcsere katalizátora.

A B12 vitamin a táplálékkal kerül a szervezetbe, minden állati eredetű étel tartalmazza. A vérképzés egyik lépcsőjének fontos szereplője, hiánya vészes vérszegénységet okoz. A betegség akkor alakul ki, ha a B12 vitamin nem szívódik fel a gyomorból.

A C-vitamin főleg a szervezet sejt közötti folyadékában fejti ki hatását. Számos szabad gyököt köt meg hatékonyan. A C-vitamin az emberi spermium DNS-ét is védelmezi. A béta-karotin szintén hatásos antioxidáns, jelenleg folynak kísérletek rákmegelőző hatásának igazolására. Hiánya a skorbutnak nevezett betegséget okozza, amelyet fogínyvérzés, bőr alatti apró bevérzések, kóros csont- és fogképződés jellemez, lassul a sebgyógyulás, az ízületek megduzzadhatnak, az izmok fájdalmassá válnak, vérszegénység alakul ki. A skorbutos beteg mindezek után könnyen válik bármely fertőzés áldozatává. A C-vitamin gyümölcsökben, zöld növényekben található, főzéskor és lúgok hatására elbomlik. A téli és a tavaszi hónapokban kevés a táplálék aszkorbinsav-tartalma és valószínűleg ezért csökken ilyenkor a szervezet ellenálló képessége. A feleslegesen bevitt mennyiség a vizelettel távozik.

A kalcium (Ca) kölcsönhatásai

  A Ca felszívódását segíti a tejcukor (a tejben együtt vannak), a gyümölcscukor, a savas közeg, a D-vitamin. Rontják a felszívódás esélyét a növényi rostok (cellulóz), a fitátok (gabonakorpa), az oxalátok (nagylevelű zöldségek: sóska, spenót). A zsírsavak a Ca-mal szappant képeznek, és így mindkettő felszívódása lehetetlen. A feleslegben levő foszfor (hús) is rontja a Ca hasznosulását (a csontok szilárdsága érdekében a Kalcium/foszfor arány 2:1 kell legyen.) A nagy mennyiségben bevitt C-vitamin (1500 mg felett) kalciumot mos ki a szervezetből (oxálsav és húgysav-kő képződést okozhatja). A kalciumot leghelyesebb természetes élelmiszerek formájában biztosítani (tejtermékek). A Ca-tartalmú kiegészítő készítményeket az étkezéssel ne egy időben vegyük be. Az oxálsav okozza a vesében a vesekövet.
A magnézium (Mg) kölcsönhatásai

A Mg antioxidáns szerepe ismert, az E-vitaminnal szinergizmusban hat, együtt adva különösen előnyös. A Mg a legtöbb nyomelem hasznosulását segíti. A nagyobb foszfátbevitel csökkentheti a Mg hasznosulását, a B-vitaminok viszont segítik felszívódását. A calciumot magnéziummal együtt ajánlatos szedni, hiszen támogatják egymás felszívódását.
A vas (Fe) kölcsönhatásai

A vas felszívódását segíti az aszkorbinsav (C-vitamin), a cukrok és az aminosavak. Zavarja a vas felszívódását a tea, a kávé, a gabonakorpa , a tejfehérjék és szójafehérjék, a kalciumvegyületek. Viszont kiválóan hasznosul a hústartalmú élelmiszerekből. Ezért a vas érdekében érdemes a tejet lisztneműekkel, a gabonaféléket pedig hússal fogyasztani. A nagy mennyiségű aszkorbinsav (C-vitamin) rontja a réz státuszt, és a sérült vas-anyagcsere vérszegénységet okozhat. A huzamosabb ideig szedett vas és folsav cinkhiányt okozhat. (Terheseknél erre figyelni kell.) A túl sok cink szelénhiánnyal is járhat. A szelén a jód hasznosulásához szükséges. A szelén ellátottság szoros kapcsolatban van a tocopherol (E-vitamin) bevitellel. Az E-vitamin fokozza az A-vitamin felszívódását, és védi a szervezetet a túladagolás veszélyétől.

A helyes táplálkozás nem jelenti egyetlen ételnek, élelmiszernek a tilalmát sem, azonban célszerű egyeseket előnyben részesíteni, mások fogyasztását csökkenteni. Nincsenek tiltott táplálékok, csak kerülendő mennyiségek!

A helyes táplálkozás fedezi a szervezet minden élettani folyamatának energia- és tápanyag-felhasználását. Egyszerű módszert jelent értékelésére a testtömeg mérése: a megfelelő táplálkozás mellett a kívánatos testtömeg alakul ki, ezt a célt kell elérnünk!

Történelmi áttekintés napjainkig: rádióhullám, rádiófrekvencia

Az orvostudományban már több mint 75 éve használják a rádiófrekvenciás energiát. Műtétekhez, hogy a lehető legkisebb vágással meg lehessen oldani, alvás közben felmerülő légszomj kezeléséhez és zsírbontáshoz, alakformáláshoz is.

Feltalálása Maxwell nevéhez kötődik, aki a 19.században felfedezte, hogy az elektromosság, a mágnesesség és a fény ugyanannak az elektromágneses sugárzásnak a három különböző megnyilvánulása. Maxwell figyelmét felkeltette Faraday elektromos kisérletei, ugyanis Faraday ekkor fedezte fel az elektromos motor lényegét (egy mágneses térben forgó fémlemez elektromos áramot hoz létre, és a változó elektromos áram megváltoztatja a mágneses teret- ez pedig mozgást hozhat létre). Maxwell a matematikai összefüggéseket kereste a mégnesesség és az elektromosság között, majd 1864-re négy összefüggést állapított meg amik beszámoltak az elektromos és mágneses terek viselkedéséről, kölcsönhatásukról. Ezután tovább dolgozott az egyenletekkel és felismerte, hogyha az elektromos tér elegendően gyorsan változik a keletkező elektromágneses hullámok képesek arra, hogy elektromos vezeték nélkül az üres térben is terjedjenek: Itt jelent meg először a rádióhullám!

Maxwell kutatásaiból arra következtetett, hogy a fény is elektromágneses hullám, ami csupán egy apró szelete a hatalmas és folytonos elektromágneses spectrumnak. (Ez alapján fedezte fel W. Röntgen 1896-ban a később róla elnevezett röntgen sugarakat.)

1888-ban H. Hertz Maxwell egyenletei alapján létrehozta és érzékelte az első mesterségesen létrehozott rádióhullámokat.

A rádiófrekvenciás hullám elektromágneses hullám amelyet 3 tulajdonság határoz meg:

• frekvencia
• energia
• pólus

A rádiófrekvencia a rezgés mérésére szolgáló adat, mely 30kKz és 300 GHz között változhat. Azt mondja meg mekkora az általában rádióhullámok keltésére használt elektromos jelek frekvenciája. Inkább elektromos és nem mechanikai rezgések jellemzésére használjuk.

Az orvosi és esztétikai célra használt készülékek által kibocsátott hullámok frekvenciája általában 500kHz és 5MHz közé esik. Minnél magasabb egy hullám frekvenciája annál kevésbé mélyre hatol a szövetekben. A rádiófrekvenciás készülékekben az elektromágneses hullámokat kibocsátó pólusok számával összefügg , hogy a hullámok milyen mélységig tudják kifejteni hatásukat.

Az első RF készülékek még unipolárisak voltak, ezek mélyre hatoltak a szövetekben, de a hullámok terjedését rosszul lehetett kontrollálni.

A készülékek második generációját jelentették a bi- és tripoláris rendszerek, melyek a kezelést 5-20mm-es mélységig tették lehetővé.

A harmadik generációs gépeket a multipoláris készülékek jelentik, melyek 4-8 pólussal is rendelkezhetnek.

A pólus növekedésével a kezelés közben a hő egyenletesebben oszlik el a kezelt területen és a bőr mélyebb rétegeiben, kizárva annak lehetőségét, hogy a kezelés során a bőr túlmelegedjen vagy megégjen. A harmadik generációs készülékekkel már 30mm-es mélységig is eljuthatunk, ezzel a bőralja is elérhetővé válik.